a templomokot, a melyek meg valának szenteltetve, anyi sok szentek, jelen valo létekel, ót imádkoztanak, és a papok. oda el mentenek., ajánlani a szent áldozatot, azért hogy az a vigasztalások légyen a vallás tévöknek, /Confessoroknak,/. hogy evilágbol, kine menyenek, akristus Jesus, testének, és vérének, vétele nélkül, valamint sz.Cypr. mondgya, ep.5. et 6. hogy ha pediglen püspök, vagy pap volt a tömlöczben, a hivek oda gyülekeztenek és az Isteni szolgálat után, az Eucharistiát, ki ki, amaga házához vitte, az illyen állapotokban, amint lehetet, ahoz alkalmaztatták magokot, mivel valának olyan püspökök, kik a diaconusok kezein szenteltenek, mivel. semmi ahoz valo alkalmatoság nem volt, hát az a nevezetes antiochiai martyr, szent lucianus, meg lévén kötözve, a maga melyén szentelé meg a kenyeret, philost. III.hist. c.13. el lehet itélni, hogy mint halgatták. a mise után valo intéseket, az egész anyaszent egy ház, ugy tiszteli vala ezeket a szent rabokot, mint a menyben meg koronázottakot, ezeknek, nagy hitelek volt. apüspökök elött, az ö kérésekre, meg engednek vala azoknak, kik a bálványozásban estenek, de idövel meg kelleték az illyeneknek mérsékelni kéréseket, mivel némelyekben közüllök, nagyob vala a buzgoság, mint sem a meg választásbol álló helyes kérés, st Cypr. de laps 1ep.10.11.12.
22. Beszélgetés. A réliquiákról.
A keresztények el kisérék amartyrokot, még apiatzra is a hol kinozták öket, és más egyéb helyekre is, ahol öket meg ölték, rend szerént avaroson kivül öletetének meg, és az ollyan martyroknak, akik, vagy tsuda képen, vagy kemény természetek miat, a kinokban meg nem holtak,
(VI. A Keresztényeknek Szokásirol: 356)